|
2013-06-17 17:14:34, hétfő
|
|
|
2013-05-29. 18:53
Egy zseniális karnagy megbocsáthatatlan "bűne" (I. rész)
A 20. század legkiválóbb karmesterét, az 1989-ben elhunyt Herbert von Karajant nemzedékemnek még volt szerencséje televíziós közvetítések révén látni, és hallani azt a csodát, amely karmesteri pálcája varázsütésére megszólalt. Soha karnagy nem jutott még fel magasabbra a dicsőség világába, és nem volt tárgya ekkora közérdeklődésnek, mint Karajan.
A zene királya egyenrangú félként érintkezett a világ hatalmasaival, és uralkodói mentalitással és gesztussal helyezte magát az élre olyan szférákban is, melyek nem az ő felségterületei voltak. Európának és a világnak ez a legprominensebb karmestere nagyobb hatalomhoz jutott, mint bármelyik dirigens mellette vagy előtte. Rendkívüli karriert futott be: fénykorában a pálcája alatt álló birodalom Bécstől Berlinig, Salzburgtól Milánón át Londonig terjedt. 1967-ben végül megszervezett Salzburgban egy operából és koncertből álló egyszemélyes fesztivált, amellyel művészi és kultúrpolitikai szempontból lenyűgöző teljesítményeket ért el. Művészileg azzal, hogy karmesterként, rendezőként és menedzserként elsősorban Richard Wagner zenedrámáit monumentálisan jelenítette meg, kultúrpolitikailag pedig azáltal, hogy elsőként ismerte fel a tömegtájékoztatás bevonásának szükségességét a művészetbe. Dicsőségét céltudatosan, nyugodt fanatizmussal, számítóan, nagy önérzettel és fáradhatatlan szorgalommal érte el. Sikereinek alapja a mesterségbeli abszolút tudás, a fanatikus munkaszeretet és a tökéletességre való törekvés.
A Karajan nemzetség őse, Georg Johann von Karajan Joanes Karajoannes fiaként, 1747-ben született Kozani községben, Macedónia zordon hegyei között, nem messze az Olümposztól. 1771-ben a jó üzleti érzékkel megáldott "fekete Jan" (a "kara" török szó feketét jelent) Bécsben telepedett le, majd továbbköltözött a szászországi Chemnitzbe, ahol Theodor Johann nevű fivérével szövőgyárat alapított. Gazdasági tevékenységükért III. Frigyes Ágost választófejedelem 1792. június 1-jén nemesi címet adományozott a Karajan testvéreknek. Végül Georg Johann Karajan visszatelepült Bécsbe, s ott is halt meg 1813-ban. A Karajanok szívósan kapaszkodtak fel és sikeresen emelkedtek a magasba. Amint kiszabadultak a török szolgaságból, rövid idő alatt hasznos tagjaivá váltak a Habsburg-monarchiának, és ezzel megtisztelő címeket és megbecsülést szereztek a családnak. A 18. században az újonnan bevándorlók mint vállalkozók és kereskedők gyors karriert futottak be. A 19. században tudósként és jogászként jeleskedtek, majd a 20. században a zenében, az orvostudományban és a technika világában találták meg az önmegvalósítás útját.
Herbert von Karajan édesapja, Ernst orvostudományt tanult, és Salzburgban figyelemre méltó karriert futott be, melynek során előbb mint a St. Johann Kórház főorvosa, később mint a területi kórházak igazgatója és terület-egészségügyi referense dolgozik. Herbert 1908. április 5-ének éjszakáján született, s miként életrajzírója, Robert C. Bachmann megjegyzi, ez a történelmi jelentőségű éj megajándékozta a várost másik nagy fiával, az első és legnagyobb ugyanis Mozart volt, akivel olyan gonoszul bánt el Salzburg, hogy éjnek idején hagyta el a falait. Sötétben jönnek-mennek ennek a nem mindig nagyvonalú városnak nagy fiai. A kisfiú születési anyakönyvébe ezt írták be: Lovag Heribert von Karajan. A kis Heribert az 1908-1918 közötti időszakban a jobbára csendes és nyugodalmas Salzburgban nevelkedett, 1916 és 1927 között a helyi Mozarteum Konzervatóriumban végezte tanulmányait, s 1917. január 27-én, Mozart születésének 161. évfordulóján lépett először a nyilvánosság elé. A Mozart-ház nagytermében álló Bösendorfer zongorán a D-dúr rondót (K.485) adta elő. A dualista monarchia megsemmisítése és a köztársaság kikiáltása jelentős változást hozott Karajan életében is. Az 1919 áprilisában összeült ún. alkotmányozó nemzetgyűlés határozatot hozott a nemesség megszüntetéséről. Ekkortól kezdve tehát hivatalosan többé már nem lovag von Karajan a kis Heribert. Sőt az előkelő Heribert keresztnevet is átkozmetikázza a köztársasági kormányzat a republikánusabban hangzó Herbertre. Ettől függetlenül önmagát továbbra is Herbert von Karajannak nevezi élete végéig, ám hivatalos okmányaiban ezentúl a Herbert Karajan név áll.
A 12 esztendős fiút 1920-ban a nyári vakációra Angliába küldik. Az idegen nyelvet olyan könnyen elsajátítja, hogy mire három hónap múlva hazatér, folyékonyan beszél angolul. 1927-ben befejezi tanulmányait a Mozarteumban, június 11-én kitüntetéssel teszi le a záróvizsgát. Ezt követően a bécsi műszaki egyetemre iratkozik be, mert apja fenntartással fogadta azt az elképzelését, hogy művészi pályát választ, s azt tanácsolja fiának, hogy tanuljon valamilyen gyakorlati szakmát, amely biztos megélhetési alapot jelent majd számára. Herbert tehát Bécsbe, a szimfóniák városába megy. Ernst Krenek komponista nyilatkozta a császárvárosról: "A szimfonikus forma rövid története szorosan összekapcsolódik a Habsburg Birodalommal, és annak központjával, Béccsel. Igazi szimfóniákat semmilyen más városban nem komponáltak, ezt bizonyítja Haydn, Mozart, Beethoven, Schubert, Brahms, Bruckner, Mahler neve". Ám az ifjú Karajan nem azért ment Bécsbe, hogy zeneszerző legyen, hanem hogy műszaki tanulmányokat végezzen. Emellett azonban zongorázni is tanul Hofmann professzortól. A későbbi dirigens kétségkívül vonzódott a műszaki pályához is, szenvedélyesen érdekelte a technika, s fivére, Wolfgang elmondása alapján az autógyártásban akart valamilyen feltűnést keltő haladást elérni: "Abban az időben Herbert minden belsőégésű motort újfajta hajtóművekkel akart helyettesíteni".
Azonban Herbert hamarosan szakított a műszaki egyetemmel, arról sincsenek pontos adataink, mennyi ideig bírta, egyes források három, mások másfél, illetve két szemeszterről beszélnek. Ezt követően beiratkozott a zeneakadémiára, ahol a zenetudományi fejtegetéseket meglehetős közönnyel hallgatta, sőt később sem foglalkozott behatóbban zenetudományi problémákkal. Egész életében fennállt tartózkodása, sőt ellenszenve minden zenei tudományosság és a zenének mindenféle magyarázó értelmezési kísérlete iránt, amely zenén kívüli eszközökkel dolgozik, mint például a beszéd. Karajan zongorista akart lenni, azonban kellő önismerettel és szigorú önkritikával megállapította, miszerint a napi nyolcórai munka a billentyűkön nem neki való, és hogy talán nincs benne elég tehetség az egészen nagy zongoristakarrierhez. Így végül is a dirigálás felé fordult. Karajan másfél évet tölt el többé-kevésbé intenzív tanulással Bécsben. Koncertekre jár az operába és szemlélődés útján tanul. A Bécsi Filharmonikusok élén ez idő tájt Wilhelm Furtwängler állott, így Karajan gyakorta láthatta őt. Aligha gondolta azonban, hogy valamikor ebben az épületben maga is a dirigensi pultnál fog állni. 1928. december 17-én Wunderer professzor osztályának koncertjén kell megmutatnia, mit tud. Teljes sikerrel. Rossini Tell Vilmosának nyitányát vezényli, s ez megerősíti benne azt a meggyőződést, hogy van érzéke a zenekarhoz, hogy a dirigálás az igazi szakmája és hivatása.
Herbert von Karajan meglehetősen magányos és zárkózott életet élt Bécsben, nem szerzett igazi barátokat. Egyedül járta útját. Később így nyilatkozott erről: "Bizonyos emberek iránt mindenesetre barátságot érzek. De nem tudom kimutatni. Nagyon jóban vagyok a pilótákkal, akikkel már húsz éve repülök, itt sok az emberi közelség, a bizalmasság. Azután közel érzem magam azokhoz az emberekhez, akikkel megmásztam a hegyeket. Nem sokat beszéltünk egymással, de az ember ilyenkor érzi, hogy van vele valaki, aki valóban őmiatta van ott. Elismerem, hogy ez az érzés csak az évek során született meg bennem. Valamikor hideg, számító ember voltam. De nagyon megváltoztam".
A sikeres bécsi akadémiai bemutatkozó hangverseny után Karajan szülővárosában szeretne debütálni. Az óhajtott koncertre 1929. január 22-én került sor a Mozarteum nagytermében. A "rendkívüli szimfonikus koncertként" meghirdetett rendezvényen a 21 éves Karajan Csajkovszkij V. szimfóniáját, Mozart A-dúr zongoraversenyét és Richard Strauss Don Juan című szimfonikus költeményét vezényelte. A hangverseny óriási siker a pályakezdő karnagy számára. A tartományfőnök elismerése jeléül babérkoszorút küld Karajannak. Ennél a körülménynél azonban még lényegesebb, hogy a nézőtéren ott ül Erwin Dietrich, az ulmi városi színház intendánsa, aki azonnal felismeri az ifjú tehetség óriási adottságait, s próbavezénylésre hívja meg Ulmba.
Dicséretekkel elhalmozva és bátorítással övezve indul el Karajan nagy reményekkel az agonizáló és végnapjait élő liberális weimari köztársaságba, ahol egész további életére kiható, sorsdöntő találkozásnak lesz részese. Néhány évvel korábban egy másik osztrák is elment Németországba, hogy a majdani Reich Führerjévé váljon. Mind a karmester, mind a vezér rendkívül szuggesztív, lebilincselő erejű vezető. S Hitler Harmadik Birodalmában Karajan elképesztő sikert fog elérni. Természetesen ezt az 1945 utáni világrend potentátjai soha nem fogják neki megbocsátani.
Lipusz Zsolt - Kuruc.info
(Folytatjuk)
További részletek: http://kuruc.info/r/9/112900/#ixzz2WUF5ag4N
2013-06-17. 14:12
Egy zseniális karnagy megbocsáthatatlan "bűne" (II. rész) - Hitler bűvkörében
Karajan 1929 januárjában tehát megérkezett a történelmi német városba, Ulmba. Szédületes karrierje itt kezdődött, itt kapta élete első szerződését, s itt teremtette meg későbbi felemelkedésének előfeltételeit. A karmester innentől kezdve úgy tekinti magát, mint akié a döntés joga: nem tűri, hogy utasítgassák - ezt mindig hangsúlyozza is a későbbiekben.
Az első rész itt olvasható: Egy zseniális karnagy megbocsáthatatlan "bűne" (I. rész)
Egyébiránt tudomány- és technikatörténeti szempontból is kiemelkedő esztendőben érkezik a műszaki pálya iránt is vonzalmat érző Karajan Ulmba: Zeppelin 1929-ben repüli körül a Földet, Berlinben elkezdik az első kísérleti tévéadásokat és a Kodak-gyár piacra dobja a színes filmet. Az ambiciózus Karajan meglehetősen szegényes és puritán körülmények között volt kénytelen elkezdeni karnagyi pályafutását. Hat hétig tartó kitartó próbák után 1929. március 2-án Mozart Figaro házassága című operájával kezdi meg ulmi vendégszereplését. Az eredmény meggyőzi az ulmi színház intendánsát a fiatal operadirigens tehetségéről. Karajan a helyi városi színház szegényes körülményeit tettvágyra ösztönző kihívásnak tekintette: egy életre meggyűlöl minden művészileg félkészet, dilettánsat, ideiglenest, művészileg provinciálisat. Ulmi tanulóéveiben fogalmazza meg krédóját, amely későbbi pályafutásának is vezérlő csillaga lesz. Igaz, a következő idézet nem tőle származik, de hűen tükrözi meggyőződését, illetve művészi, emberi hitvallását: ,,Az elv nem lehet az, hogy a körülményekhez való alkalmazkodás révén megússzuk a problémák megoldását. A körülményeket kell a követelményekhez idomítani". A fentebbi kijelentést attól az embertől származik, aki néhány év múlva meghatározó szerepet fog játszani az ifjú karmester életében: Adolf Hitler mondta e szavakat 1939. május 23-án a Wehrmacht vezetői előtt, a birodalmi kancellárián, Berlinben.
Herbert von Karajan
Egy másik, egész életére szóló fogadalomtétele is Ulmhoz kapcsolódik. A sváb kispolgárság számára a színház tagjai egyfajta törvényen kívüli társaságot jelentettek. Ez mélységesen sértette az osztrák arisztokrata családból származó Karajant, akinél a lelki sebek amúgy is nehezen gyógyultak. Később így emlékszik vissza erre az élményre: ,,Akkoriban azt gondoltam, ha úgy megy tovább az életem, ahogy elképzelem, mindent meg fogok tenni, hogy a mesterségnek megszerezzem a neki járó helyet és méltóságot. A színház tagjai törvényen kívüliek voltak. És akkor megesküdtem magamnak: el fogom érni, hogy valamennyien tiszteljenek!" Karajan korai éveinek egyik döntően meghatározó élménye a Toscaninivel történt találkozása volt 1929 májusában Bécsben. A dicsősége csúcsán álló olasz dirigens előadásai a 21 esztendős Karajan számára kinyilatkoztatásszámba mentek. A másik életre szóló hatás a Salzburgi Ünnepi Játékokon éri. A feltörekvő karnagy az ulmi színház nyári szünetét arra használta fel, hogy Mozart városában a nagy zenei fesztivál próbáit és előadásait látogassa.
Karajan életében újabb fordulat akkor köszöntött be, amikor 1934. március 31-én végleg lejárt ulmi szerződése. Ekkor új állás után kellett néznie, amely korántsem volt könnyű feladat a gazdasági válságtól még alélt Németországban. Kétségbeesetten utazgatott az országban, és napokat várakozott Berlin művészeti ügynökségeinek előszobáiban. Ott találkozott az aacheni intendánssal, aki szerződtette, így 1934 szeptemberében bemutatkozhatott a városban Beethoven Fideliójának próbavezénylésével. Ezt követően 1935-ben Németország legfiatalabb főzeneigazgatója lesz. S itt érkezünk el Herbert von Karajan egész életútjának legdöntőbb, legsorsfordítóbb pontjához, amely egész további tevékenységére, megítélésére kihat majd. Karajan ugyanis ezt megelőzően két esztendővel, még Ulmban belépett az NSDAP-ba. Tekintsük át röviden, hogyan is történt ez, s mik voltak a fő motivációs tényezők, amelyek a jeles ifjú karmestert Hitler nemzetiszocialista pártjába vezették.
Az első dokumentum, amely arra vonatkozik, hogy Karajannak tudomással kellett bírnia Hitler, illetve az NSDAP politikai elképzeléseiről, illetve ideológiájáról, egy nevezetes, Ulmot érintő perrel kapcsolatos. Néhány nappal a sorsfordító 1930. szeptemberi birodalmi választások után - melyeken az NSDAP 107 mandátumot szerzett, s ezzel a második legnagyobb párttá lépett elő - zajlott a lipcsei törvényszék előtt egy szenzációt keltő per az ulmi helyőrség három tisztje ellen. A vád ellenük az volt, hogy a hadseregen belül törvényileg tiltott propagandát folytattak a nemzetiszocialista párt mellett. Az ulmi helyi lapok természetesen részletesen tudósítottak a lipcsei fejleményekről, az Ulmer Tagblatt például ezt ugyanabban a számában tette, mint amelyikben cikket közölt a Karajan által dirigált A sevillai borbélyról. Hitlert tanúként idézték meg a lipcsei perre. Vallomásában a belső árulókról szólva - a karzat nagy tetszésnyilvánítása közepette - előadta, miszerint ,,a mindenható Isten előtt tett eskü alatt állok és azt mondom önöknek, ha egyszer legálisan hatalomra kerülök, legális kormányzat keretében állami törvényszékeket fogok létesíteni, amelyek mindazokat törvényesen el fogják ítélni, akik népünk szerencsétlenségéért felelősek. Akkor elképzelhetően legálisan néhány fej le fog hullani". Az pedig a kezdetektől világos volt Karajan számára, hogy mit képvisel az NSDAP kultúrpolitikájában. A Német Birodalom első nemzetiszocialista minisztere, Wilhelm Frick (Thüringiában volt belügy- és népművelési miniszter) még az ún. weimari köztársaság időszakában, 1930 áprilisában rendeletet adott ki ,,a néger kultúra ellen a német népiség érdekében", és minden, a modernizmus és dekadencia jegyében fogant filmet, könyvet és színdarabot betiltott. Ugyanebben az évben, október 13-án nagy zajongás közepette nyílt meg az új birodalmi gyűlés, melyben - mint fentebb már utaltunk rá - az NSDAP a második legnagyobb létszámú frakcióval rendelkezett. A nyitóülésre Hitler pártjának képviselői - fittyet hányva a weimari kormányzat egyenruha viselését tiltó rendelkezésére - barna ingbe öltözötten jelentek meg. 1932. június 2-án pedig Kube képviselő a következő, elhíresült kijelentést tette ugyancsak a birodalmi gyűlésben: ,,...ha tabula rasát csinálnánk, akkor ehhez képest Izrael fiainak kivonulása gyermekjátéknak tűnik. (...) Egy ország, amelynek van egy Kantja, nem fogja eltűrni, hogy egy Einstein éljen a soraiban".
Közben világtörténelmi jelentőségű fordulat köszöntött Németországra: az 1932. évi új választások eredményeképpen 1933. január 30-án Hindenburg birodalmi elnök kancellárrá nevezi ki Adolf Hitlert. Az új kormányzat nemcsak politikai, jogi, gazdasági és kulturális területen szakít teljes mértékben a liberális weimari érával, hanem szimbolikus értelemben is: Hitler1933. március 12-én tartott rádióbeszédében bejelenti, hogy a weimari köztársaság fekete-piros-arany színeit eltörli, és ezentúl a horogkeresztes zászló a fekete-fehér-piros zászlóval együtt alkotja az állami lobogót. Így ekkortól Karajan szeme előtt is, az ulmi városi színház fölött a horogkereszt leng immár nap mint nap. Ugyanakkor az NSDAP ulmi sajtóorgánuma, a Sturm már február 23-án méltató kritikát ír Karajan előző napi koncertjéről, melyen Mozart d-moll zongoraversenyét játszotta és dirigálta egy személyben. A teljesítményért viharos ünneplésben részesítették.
Hitler már igen korán felismerte, hogy a szellemi és a kulturális élet fölötti hatalom megszerzése stratégiai kérdés, enélkül lehetetlenség bármiféle hatalomgyakorlás. A Joeseph Goebbels vezetése alatt álló Propagandaminisztérium a Harmadik Birodalom egyik legfontosabb tényezőjévé válik, amely maximális hatékonysággal valósítja meg a szellemi és kulturális élet feletti hegemóniát és ellenőrzést, kiszorítva onnan bármiféle liberális törekvést. Hitler a német népet 1933. március 21-én a történelmi potsdami nappal ajándékozta meg. Fényes állami ceremónia keretében a helyőrségi templomban Nagy Frigyes sírja felett a porosz korona legális örökösévé avattatja magát. Hitler kancellár és Hindenburg elnök kézszorítása a templom lépcsőjén jól példázta, mennyire óhajtotta a német nemzet a belső megbékélést, hiszen végre a Führer megkapta az ,,Öregúr" áldását, amely nélkül saját szavai szerint nem akarta volna átvenni a hatalmat. Egyfajta erkölcsi legitimáció volt tehát a potsdami aktus Hitler számára. Ugyanezen a napon megalakult a Deutsche Bühne, a német színházak egyetlen, az NSDAP által engedélyezett közönségszervező irodája. Este pedig Wilhelm Furtwangler a berlini Állami Operaházban a Führer kedvenc Wagner-operáját, a Mesterdalnokokat dirigálja.
Hitler kedvenc operája Karajan vezényletében (1939)
Az új német birodalom, pontosabban az új német kultúra születésnapját Ulmban is nagy pompával ülték meg: a székesegyház előtti téren sokezres tömeg bámulta a díszmenetet és este, a rossz idő ellenére grandiózus fáklyás felvonulást tartottak. Záróakkordként az ekkor még országos szinten ismeretlen Karajan a nap megünneplésére Verdi Traviatáját vezényelte. Két nappal később, március 23-án a kancellár a birodalmi gyűlés elé terjeszti ,,a nép és a birodalom ínségének megszüntetésére" irányuló felhatalmazási törvénytervezetét. Ennek értelmében ezentúl Hitler a birodalmi gyűlés hozzájárulása és az alkotmány ellenében is hozhat törvényeket egy személyben. A kultúrával kapcsolatos elgondolását ekképpen fogalmazta meg: ,,A művészek feladata most az, hogy az időket meghatározó új szellemet, a heroizmust fejezzék ki. A vér és a faj döntően az előtérbe került". Így vázolta tehát a Führer az új kulturális feladatokat nevezetes beszédében, amelyről az ulmi újságok is részletesen beszámoltak.
Miután 1933. március 24-én a Zsidó Világkongresszus ,,szent háborút" és bojkottfelhívást intézett az új, nemzetiszocialista rezsim ellen, válaszként 1933. április 1-jével Berlin megkezdi a zsidóellenes rendszabályok bevezetését. A zsidó üzletek ellen szervezett bojkott volt az első reakció. Az ulmi népharag is ,,Júdea ellen fordult". Zsidó üzletek és irodák kirakatain, bejáratain a következő feliratok és plakátok jelentek meg: ,,Németek, védekezzetek! Ne vásároljatok zsidóknál!" Fegyveres SA-alakulatok adtak nyomatékot a bojkottfelhívásoknak: felszólították a vevőket és érdeklődőket, hogy ne lépjék át a zsidó üzletek küszöbét. Minden idők leglegendásabb karnagyának ,,megbocsáthatatlan bűne" lett 1945 után, hogy pontosan egy héttel azt követően, miután megszervezték az első szisztematikus blokádot a zsidó cégek és üzletek ellen, Herbert von Karajan az 5. számú, Neustadt salzburgi körzetben az 1607525. tagsági számot kapva belépett az NSDAP-ba. Ezzel életútja drámai fordulatot vett.
Lipusz Zsolt - Kuruc.info
(Folytatjuk)
További részletek: http://kuruc.info/r/9/113804/#ixzz2WUFL5qWr
|
|
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
Címkék: megszüntetéséről, tevékenységükért, bojkottfelhívást, követelményekhez, bemutatkozhatott, közönségszervező, zongoraversenyét, hatalomgyakorlás, mesterdalnokokat, teljesítményeket, próbavezénylésre, összekapcsolódik, legsorsfordítóbb, orvostudományban, főzeneigazgatója, világkongresszus, felemelkedésének, közérdeklődésnek, elképzeléseiről, törvényszékeket, császárvárosról, felségterületei, kultúrpolitikai, kétségbeesetten, teljesítményért, világtörténelmi, eredményeképpen, gyermekjátéknak, megszüntetésére, rádióbeszédében, továbbköltözött, filharmonikusok, legprominensebb, fogadalomtétele, fejleményekről, szenvedélyesen, zseniális karnagy, 1989-ben elhunyt, dicsőség világába, zene királya, világ hatalmasaival, élre olyan, legprominensebb karmestere, pálcája alatt, tömegtájékoztatás bevonásának, mesterségbeli abszolút, fanatikus munkaszeretet, tökéletességre való, szászországi Chemnitzbe, török szolgaságból, újonnan bevándorlók, technika világában, Bécstől Berlinig, Salzburgtól Milánón, Richard Wagner, Georg Johann, Karajan Joanes Karajoannes, Theodor Johann, Frigyes Ágost, Végül Georg Johann Karajan, Johann Kórház, Robert, Lovag Heribert, Mozarteum Konzervatóriumban, Herbert Karajan, Ernst Krenek, Habsburg Birodalommal, Azonban Herbert, Bécsi Filharmonikusok, Wilhelm Furtwängler, Rossini Tell Vilmosának, Karajan Csajkovszkij, Mozart A-dúr, Richard Strauss Don Juan, Erwin Dietrich, Reich Führerjévé, Hitler Harmadik Birodalmában Karajan, Lipusz Zsolt, Karajan Ulmba, Mozart Figaro, Adolf Hitler, Salzburgi Ünnepi Játékokon, Beethoven Fideliójának, Ulmer Tagblatt, Német Birodalom, Wilhelm Frick, Adolf Hitlert, Joeseph Goebbels, Harmadik Birodalom, Nagy Frigyes, Deutsche Bühne, Wilhelm Furtwangler, Állami Operaházban, Verdi Traviatáját, Zsidó Világkongresszus, Fegyveres SA-alakulatok,
|
|
|
|
Naplemente Beney Zsuzsa - Sirató Facebookon kaptam Facebookon kaptam Krisztinától Próbálkozni kell ahhoz, Föld napja április 22 Facebookon kaptam Facebookon kaptam Facebookon kaptam Vannak arcok Amit átélünk, Szép Ernő - Virágzó akácfák Facebookon kaptam Krisztina b... Nehezen engedem Pillangó Paul David Tripp Április 25 Aki szeret, annak senki sem id... Facebookon kaptam Mosolyogtál már ma? Facebookon kaptam Becsüld meg azt amid van,... Föld napja április 22 Jó éjt A keserű igazság A Föld napja Lábad nyomát megőrzi a föld. Facebookon kaptam Muratáj Szép estét kedves látogatóimna... Facebookon kaptam Facebookon kaptam Rögtön puha Mézes Krémes A lelki élet nem arról szól, .... Nagyon furcsa szeretni valakit... Kamarás Klára : Leszünk-e...? Jó éjszakát Muratáj Föld napja április 22 Facebookon kaptam Volt egy... A Föld napja Facebookon kaptam Facebookon kaptam Facebookon kaptam A fenyő nem szép fa, (...) Messziről jött ember Facebookon kaptam Alakot vált... Facebookon kaptam Krisztinától Nagyon furcsa szeretni valakit... Facebookon kaptam Mírjam barát... A könnyek összegyűjtése Föld napja április 22 Volt egy... Ázzal aki csak szép A fenyő nem szép fa, (...) Facebookon kaptam Facebookon kaptam Gizike bar... Környezetvédelem Facebookon kaptam Facebookon kaptam Facebookon kaptam Az udvariasság alapja: önismer... Facebookon kaptam Facebookon kaptam Föld napja április 22 Bizonyos kulturális szint nélk... Alvó cica Az elfogadásnak... Facebookon kaptam A végzet az Szent György nap Becsüld meg azt amid van,... Facebookon kaptam Facebookon kaptam Viharban csak az a fa marad ál... Paul David Tripp Április 25 Paul David Tripp Április 26 S a dalok tanulsága Facebookon kaptam Mírjam barát... Facebookon kaptam Próbálkozni kell ahhoz, Facebookon kaptam Gondolatok az életről és szere... Facebookon kaptam Mírjam barát... Beney Zsuzsa - Álom Zilahy Lajos gondolata Föld napja április 22 Ahogy emelkedik a rezgés... Nagyon furcsa szeretni valakit... Facebookon kaptam Facebookon kaptam Cs Ildikótól Két tekintet van Facebookon kaptam Facebookon kaptam Föld napja április 22 Paul David Tripp Április 25 Aki a sorsa útján jár, gyakran... Szent György nap Irgalom és ítélet
|
|
|
|
zseniális karnagy, 1989-ben elhunyt, dicsőség világába, zene királya, világ hatalmasaival, élre olyan, legprominensebb karmestere, pálcája alatt, tömegtájékoztatás bevonásának, mesterségbeli abszolút, fanatikus munkaszeretet, tökéletességre való, szászországi Chemnitzbe, török szolgaságból, újonnan bevándorlók, technika világában, önmegvalósítás útját, területi kórházak, történelmi jelentőségű, várost másik, kisfiú születési, 1908-1918 közötti, jobbára csendes, helyi Mozarteum, dualista monarchia, köztársaság kikiáltása, 1919 áprilisában, nemesség megszüntetéséről, előkelő Heribert, köztársasági kormányzat, republikánusabban hangzó, nyári vakációra, idegen nyelvet, bécsi műszaki, szimfóniák városába, szimfonikus forma, ifjú Karajan, későbbi dirigens, műszaki pályához, autógyártásban akart, időben Herbert, műszaki egyetemmel, zenetudományi fejtegetéseket, zenének mindenféle, napi nyolcórai, egészen nagy, dirigálás felé, épületben maga, dirigensi pultnál, igazi szakmája, emberi közelség, ember ilyenkor, érzés csak, évek során, sikeres bécsi, óhajtott koncertre, hangverseny óriási, pályakezdő karnagy, tartományfőnök elismerése, körülménynél azonban, ulmi városi, ifjú tehetség, másik osztrák, majdani Reich, vezér rendkívül, 1945 utáni, történelmi német, karmester innentől, döntés joga, első rész, műszaki pálya, első kísérleti, színes filmet, ambiciózus Karajan, eredmény meggyőzi, ulmi színház, fiatal operadirigens, helyi városi, életre meggyűlöl, következő idézet, körülményekhez való, problémák megoldását, körülményeket kell, követelményekhez idomítani”, fentebbi kijelentést, embertől származik, ifjú karmester, birodalmi kancellárián, sváb kispolgárság, színház tagjai, osztrák arisztokrata, lelki sebek, mesterségnek megszerezzem, neki járó, dicsősége csúcsán, másik életre, feltörekvő karnagy, nagy zenei, gazdasági válságtól, aacheni intendánssal, városban Beethoven, , ,
|
|
|
|
2024. április
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | |
8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | |
15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | |
22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | |
29 | 30 | |
| |
|
|
ma: |
0 db bejegyzés |
e hónap: |
0 db bejegyzés |
e év: |
0 db bejegyzés |
Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Ma: 5313
- e Hét: 19543
- e Hónap: 30654
- e Év: 184150
|
|
|